Kbt.

Természetes módon az elsődleges alanyai a közbeszerzéseknek a közpénzekből finanszírozott állami szervezetek (ún. klasszikus ajánlatkérők).

22.§ (1)

Ugyanakkor mivel egyes beszerzésekben az állami támogatás mértéke már meghatározó, ezért bizonyos esetekben az egyébként magán pénzekből gazdálkodó szervezetek is közbeszerzési eljárás keretében szerezhetik csak be egyes igényeiket.

Az alapvető szabály szerint, ha a közbeszerzés értéke a közösségi értékhatárokat meghaladja, és az EMVA Új Magyarország Vidékfejlesztési Programján belül több mint 50%-os támogatásban részesül, úgy a támogatás kedvezményezettje köteles a szerződéses partnerét közbeszerzés útján kiválasztani.
Amennyiben a közbeszerzés értéke nem éri el a közösségi értékhatárt a közbeszerzés megkezdésekor, de a nemzeti értékhatárt meghaladja, és az EMVA Új Magyarország Vidékfejlesztési Programján belül több mint 75%-os támogatásban részesül, úgy a támogatás kedvezményezettje köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni.

22.§ (2) b),

241.§ b)

22.§ (2),
241.§ b),

Természetesen a Kbt. lehetőséget ad arra is, hogy ha valaki – bár ez részére nem lenne kötelező – önként kívánja lefolytatni a közbeszerzési eljárást, akkor ezt megtegye. Amennyiben így dönt, ugyanúgy köteles a Kbt. minden rendelkezését betartani.
 

A közbeszerzések három fő tárgyat különböztetnek meg. Az építési beruházást, az
árubeszerzést és a szolgáltatás megrendelést. Fontos jellemzője ezen beszerzéseknek, hogy csak akkor kell közbeszerzés keretében beszerezni őket, ha az ellenszolgáltatás fejében történik. Azaz például ajándékozás, szívességi munka nem tartozik ide. Ugyanakkor mivel támogatás igénybevétele esetén mindenképpen történik fizetés a szerződéses partnernek, ha a támogatás mértéke meghaladja a teljes ár felét, sort kell keríteni a közbeszerzésre. A közbeszerzési kötelezettséget nem érinti, hogy a beruházás megvalósítása során a támogatási jogszabály által meghatározott mértékben lehetőség van saját munka elszámolására is.

Az EMVA támogatás segítségével beszerzendő gépek sajátossága, hogy a miniszteri rendelet által meghatározott gépkatalógusból lehet csak választani. Erre a kötelezettségre a közbeszerzések lebonyolítása során is figyelemmel kell lenni.
 

A közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő köteles a nyertes ajánlattevővel szerződést kötni. (Részben) támogatásból megvalósítandó beszerzés esetén ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a minél jobb időkihasználás érdekében a közbeszerzést még azelőtt megindítsa az ajánlatkérő, mielőtt a támogatási kérelmet beadná, vagy azt elbírálnák. Ezt nevezik előzetes vagy feltételes közbeszerzésnek. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban utalni kell arra, hogy amennyiben a kívánt támogatást nem kapja meg a ügyfél, a közbeszerzési eljárást megszünteti, vagy ha azt már befejezte, nem köti meg a szerződést a nyertessel.

A közbeszerzési eljárások időigénye eljárás-típusonként eltérő, ezért érdemes körültekintően előre megtervezni és ütemezni a lefolytatandó eljárásokat.

Az előzetes közbeszerzésnek akkor van különösen nagy jelentősége, ha a támogatás kifizetésének egyik feltételeként a beruházás teljes megvalósítására meghatározott végső határidő – figyelemmel a közbeszerzési eljárások valamivel nagyobb időigényére – nagyon közeli.
 

A közbeszerzési szabályozás attól teszi függővé az egyes közbeszerzési eljárások (eljárás-típusok) részletes szabályait, hogy mekkora az adott beszerzés értéke. Ez részben meghatározza azt, hogy a beszerzést milyen széles körű nyilvánosság bevonásával kell lebonyolítani, másrészt azt is, hogy mennyire szigorúak az egyes részletszabályok. Ez alapján a nagyon nagy értékű beszerzéseket az Európai Unió szintjén kell meghirdetni és a közösségi értékhatárt elérő és meghaladó eljárási szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani. A nemzeti értékhatárt elérő vagy azt meghaladó beszerzések esetében az eljárást nemzeti rezsimben kell lefolytatni és a hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. Építési beruházás esetében ha a közbeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek az eljárást a közösségi rezsim szabályai szerint kell lefolytatnia.
Amennyiben a beszerzés értéke nem éri el a nemzeti értékhatárt, nem kötelező közbeszerzési eljárást alkalmazni.

Az alábbi táblázatok bemutatják, hogy 2009. április 1-től milyen értékek esetén hogyan alakul a közbeszerzési kötelezettség.
 

a kérelmező/ajánlatkérő ún. klasszikus
ajánlatkérő,

vagy

a kérelmező/ajánlatkérő 50%-ot meghaladó
támogatásban részesül

a kérelmező/ajánlatkérő ún. klasszikus ajánlatkérő,

vagy

a kérelmező/ajánlatkérő 75%-ot meghaladó
támogatásban részesül

Egy közbeszerzési eljárás megindítása előtt az irányadó értékhatárok alapján el kell döntenünk, hogy közösségi vagy nemzeti eljárásrend szerint fogunk-e eljárást indítani. Ezt a beszerzés becsült értéke határozza meg. A becsült érték a közbeszerzés megkezdésekor az annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás.

Megállapítása során bármilyen piaci ismeretet fel lehet használni (helyzet-, piacfelmérés), ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a későbbi esetleges potenciális ajánlattevők nem tudhatnak meg több részletet a megvalósítani kívánt beszerzésről, mint amennyit az ajánlatkérő az eljárás során az összes ajánlattevő rendelkezésre bocsát, ellenkező esetben ők kizárják magukat az eljárásból.

A becsült érték meghatározása során segítségül lehet hívni a gépkatalógusban vagy más gyűjteményben meghatározott referencia árat, azonban az a két összeg nem feltétlenül kell, hogy azonos legyen. A becsült érték csak azt határozza meg, hogy melyik eljárásrend (közösségi vagy nemzeti) szerint kell a közbeszerzési eljárást lebonyolítani, míg a referencia ár a közbeszerzéstől függetlenül a támogatás összegének meghatározásakor mérvadó.
 

A részletszabályokra irányadó közbeszerzési eljárásrend (közösségi vagy nemzeti) meghatározása szempontjából nagy jelentősége van az ún. egybeszámítási kötelezettségnek.
Az egybeszámítási kötelezettség célja, hogy az ajánlatkérők a beszerzéseik részekre bontásával és ezáltal a beszerzési érték csökkentésével ne tudják kikerülni a Kbt. rendelkezéseit. Ez alapján valamennyi, egy ajánlatkérő által megvalósítandó beszerzés értékét egybe kell számítani, amelyek lebonyolítására

• egy költségvetési évben, vagy tizenkét hónap alatt kerül sor,
• beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
• rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

Ez gyakorlatilag a következőt jelenti. Ha az ország öt különböző pontján rendelkezem pl. állattartó telepekkel és valamennyin 50%-ot meghaladó mértékű támogatásból valósítok meg darabonként 500 millió forint értékben építési beruházást egy éven belül, akkor, ha van olyan építési vállalkozó, aki ezt teljesíteni képes, e beruházások értékét össze kell adnom. Így összesen egy éven belül 2,5 milliárd forint értékben valósítok meg építési beruházást. A megfelelő közbeszerzési eljárást ezért, mivel a beszerzéseim meghaladják a nettó 1.325.305.627,- forintot, a közösségi eljárásrend alapján kell lefolytatnom.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi építési beruházást ténylegesen egyben kell beszereznem. Lehetőségem van arra, hogy erre teljesen külön — de közösségi eljárásrend szerint lebonyolított — eljárások keretében kerítsek sort, vagy egy eljáráson belül ugyan, de minden rész tekintetében külön kérjek ajánlatot. Mindkét megoldás eredménye lehet az, hogy nem azonos vállalkozók fogják kivitelezni az építési beruházást az egyes telepeken.
 

Három fő közbeszerzési eljárásfajta létezik. A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás. Nyílt és meghívásos eljárást bármikor, bárki lebonyolíthat. Tárgyalásos eljárást viszont csak a Kbt.-ben szigorúan meghatározott esetekben, több feltétel együttes fennállta esetén lehet alkalmazni. A korlátozás oka, hogy tárgyalások esetén nem lehet a nyilvánosság részére olyan könnyen ellenőrzési lehetőséget biztosítani. A tárgyalásos eljárásnak két formája létezik attól függően, hogy hirdetmény közzétételével vagy a nélkül indítja el az ajánlatkérő.

Meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén lehetőség van arra, hogy gyorsított eljárásban folytassa le az ajánlatkérő a közbeszerzést. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy a két eljárásra általánosságban előírt határidők ne legyenek betarthatóak és az eljárás alkalmazásának indokát meg kell adni az eljárást megindító hirdetményben. Ezen feltételek teljesítését a közbeszerzési eljárások felügyelete során kiemelten ellenőrzik.
 

• Előkészítés

Minden eljárás esetén szükség van egy előkészítő szakaszra. Ennek hossza az ajánlatkérő előzetes felkészültségétől függ. Ekkor kerül sor az eljárás szabályainak (ún. közbeszerzési szabályzat) összefoglalására, amiben meg kell határozni az eljárás részletes menetét, ellenőrzési rendjét, a bírálatba bevonni kívánt személyeket, a felelősségi köröket, a dokumentálás rendjét. Az előkészítő szakaszban készül el az ajánlati (részvételi) felhívás, amely tartalmazza többek között a beszerzés tárgyának a megjelölését, az ajánlattevőkkel kapcsolatos kizáró okokat és alkalmassági követelményeket és az ajánlatok értékelési szempontrendszerét. Ekkor készül el, továbbá az ajánlatok elkészítéséhez segítséget nyújtó dokumentáció is, amely tartalmazza valamennyi műszaki és pénzügyi követelményt, valamint az eljárás végén megkötésre kerülő szerződés főbb feltételeit, vagy magát a tervezetet is.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, ezért ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.

Mivel az ajánlatkérő az eljárás megindítását követően — tárgyalásos eljárás kivételével — kötve van az általa meghatározott feltételekhez (azokat csak újabb határidő megadásával módosíthatja) nagyon fontos szerepe van a jól átgondolt előkészítő szakasznak.

A közbeszerzési eljárás az ajánlati vagy részvételi felhívás közzétételével, illetve egyes eljárástípusok esetén ajánlattételi felhívás ajánlattevők részére történő közvetlen megküldésével indul meg. Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. Ha a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban az érintett projektre(programra) vonatkozó adatokat feltüntetni. Nevezetesen: a támogatást szabályozó FVM rendelet számát, a támogatási határozat számát(ha van), továbbá a ügyfél MVH regisztrációs számát is.
 

• Kiválasztás egyszakaszos eljárásban

Egyszakaszos eljárásban (pl. nyílt vagy hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárás) az ajánlati felhívás közzétételét követően az ajánlattevők összeállítják ajánlataikat, amelyben többek között igazolniuk kell, hogy alkalmasak a szerződés teljesítésére és meg kell tenniük konkrét ajánlatukat a kért beszerzés (beruházás) tekintetében. Az ajánlatok beadására az előírt határidőig van lehetőség.
 

• Kiválasztás kétszakaszos eljárásban

A kétszakaszos eljárás (pl. meghívásos vagy hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás) során a kiválasztás folyamata abban tér el az egyszakaszostól, hogy elválik egymástól az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata és az ajánlat értékelése. A közbeszerzési eljárás itt a részvételi felhívás közzétételével indul meg (részvételi szakasz). A részvételi felhívás határozza meg, hogy mely jelentkező alkalmas a szerződés teljesítésére, kitől lehet ajánlatot kérni.

A részvételi jelentkezések alapján az ajánlatkérő meghatározza, hogy kik azok, akik képesek a szerződés teljesítésére és őket felkéri ajánlatuk megtételére (ajánlattételi szakasz). Az ajánlattételi felhívás alapján az ajánlattevők elkészítik a konkrét beszerzésre (beruházásra) vonatkozó ajánlatukat.

Tárgyalásos eljárás esetén lehetőség van az ajánlati feltételek pontosítására és az ajánlat megváltoztatására a végső ajánlattételi határidőig. A tárgyalások ebben az esetben arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.

• Ajánlatok értékelése

A beadott ajánlatokat az eljárás előkészítő szakaszában meghatározott és a felhívásban rögzített bírálati szempontok alapján kell értékelni. A bírálati szempont lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat. Míg az első esetben csak az egyösszegű árak kerülnek összehasonlításra, azaz az olcsóbb nyer, a második esetben lehetőség van az áron kívül más szempontokat (pl. teljesítési határidőt) is értékelni.

Az ajánlatok értékelésének célja, hogy az ajánlatkérő megállapítsa, hogy az érvényes ajánlatot benyújtók közül ki tette a bírálati szempontrendszer alapján a legkedvezőbb ajánlatot.

• Szerződéskötés

Az eredmény kihirdetését követően — amennyiben eredményes volt az eljárás — az ajánlatkérő köteles megkötni a szerződést az eljárás nyertesével. A szerződéskötés tervezett időpontja nem határozható meg az írásbeli összegzés megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és a harmincadik – építési beruházás esetén hatvanadik – napnál későbbi időpontban (ún. szerződéskötési moratórium). Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].
 

Általánosságban elmondható, hogy egy eljárás lebonyolítása az eljárásrendtől és a választott eljárásfajtától függően akár négy hónapig is eltarthat. Nyílt eljárás választása esetén egy nemzeti értékhatárba tartozó beszerzés lebonyolítási ideje az ajánlati felhívás feladása után hozzávetőleg 80 nap.
 

Amint arról korábban szó volt, az ajánlatkérők kötelesek az eljárás megkezdését megelőzően meghatározni az eljárási szabályokat, felelősségi rendet stb. Amennyiben valaki nem bonyolít rendszeresen közbeszerzési eljárásokat, akkor a gyakorlatban természetesen nem rendelkezik általános jellegű közbeszerzési szabályzattal, ugyanakkor a szabályokat ebben az esetben is — az adott eljárásra vonatkozóan — előre meg kell határoznia és írásba kell foglalnia.
 

A közbeszerzési eljárás alapszabálya az írásbeliség, tehát mindent írásban kell elvégezni, mindennek írásban nyoma kell, hogy legyen.
Valamennyi, az előkészítéssel és a lebonyolítással kapcsolatos iratot öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő köteles az iratokat annak jogerős befejezéséig, de ez esetben is legalább öt évig megőrizni.
 

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés — a kifejezetten üzleti titokként közölt adatok kivételével — nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. Nem lehet korlátozni vagy megtiltani üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik, illetve nyilvános az ajánlattevő neve, címe, valamint minden olyan információ, amely a bírálati szempont alapján értékelésre került. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerezések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.
 

Közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzések esetén az ajánlatkérő köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót alkalmazni az eljárásban. Amennyiben a beszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, akkor a hivatalos közbeszerzési tanácsadó csak az ajánlatkérőtől független személy lehet. A tanácsadók névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti. A névjegyzék az interneten a következő címen elérhető:  http://www.kozbeszerzes.hu
 

Az ajánlatkérő köteles az év végén beszerzéseiről meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést készíteni és azt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig meg kell küldenie a Közbeszerzések Tanácsa részére.
 

Az átláthatóság és nyilvánosság követelménye magával hozza a közbeszerzési eljárások fokozottabb ellenőrzését. Az ellenőrzés elsődlegesen a megfelelő dokumentumok (ajánlati felhívás, eljárás eredményéről készített összegzés, szerződés módosításának, teljesítésének közzététele) révén történik meg. Így nem csak az érintettek és az ellenőrzésre jogosult szervezetek, hanem egyéb potenciális ajánlattevők (a szerződéses partner versenytársai) is nyomon követhetik a közbeszerzési eljárások fontosabb eseményeit.

A közbeszerzéseket teljes körűen egyes jogszabályban meghatározott szervek jogosultak (és kötelesek) rendszeresen ellenőrizni. Támogatásoknál a szokásos ellenőrző szervezeteken kívül külön jelentősége van a támogatást nyújtó szervezet által végzett ellenőrzéseknek, amelyek esetenként lehetnek előzetes vagy utólagos ellenőrzések.
 

Az ellenőrzések eredményeként, ha bárki — az eljárásban érintett személy — jogszabálysértést észlel, a Kbt.-ben meghatározott határidőn belül jogorvoslati eljárást indíthat az ajánlatkérő ellen.

Az irányadó általános támogatási jogszabály alapján az ügyfél is köteles az ellene indult jogorvoslati eljárás tényét az MVH részére bejelenteni.

A közbeszerzési jogszabályok megsértése miatt elsődleges hatáskörrel a Közbeszerzések Tanácsa mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, határozatának felülvizsgálatát bíróság előtt lehet kezdeményezni.
 

Az építési beruházások tárgyuk és összetettségük miatt speciális szabályozás alá esnek. A Kbt-t mint általános szabályrendszert meghaladóan, a kifejezetten az építési beruházásokra vonatkozó többletelőírásokat a 162/2004.(V.21.) Korm. rendelet rögzíti.

Ki kell továbbá emelnünk, hogy új vagy meglévő építményen végzett kivitelezési munka megrendelése esetében, amennyiben az építési munka hatósági engedélyköteles, csak a már meglévő jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély birtokában indíthatja meg az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást.

Az elkészített tervek és engedélyek hiányában két alternatíva áll az ügyfél rendelkezésére:

• Megbízza a tervezőt a tervek, illetve az engedélyek beszerzésére. (Ezt a megbízási díj nagyságára tekintettel, adott esetben közbeszerzés nélkül is megteheti.) Ezt követően a terveket, illetve az engedélyt bevárva indítja csak meg az építési vállalkozó kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást.

Itt fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a jogerős és végrehajtható építési engedély(eke)t az első kifizetési kérelemig azonban be kell adni az MVH részére!

Ennek hiányában egy komplex beruházás építési engedélyt nem feltételező részére (pl.: gépbeszerzés) külön fizetési kérelem nem nyújtható be.

• Tervezésre és kivitelezési feladatokra hirdeti meg az ügyfél a közbeszerzési eljárást, melyhez nem kellenek a jogerős és végrehajtható építési engedélyek.

Ez a lehetőség csak bizonyos korlátok között áll az ügyfél rendelkezésére (amennyiben nem tervpályázat-köteles a tervező kiválasztása a tervezési díj, vagy az építmény fajtája miatt!) és az ügyféltől jelentős többletszakértelmet igényel.

A fenti kötöttségek mellett azonban az ajánlatkérő szabad döntése, tenderstratégai megfontolása, hogy az eljárás építéssel együttes tervezésre irányul, vagy először az ajánlatkérő elkészíti, illetve elkészítteti a terveket, majd azt követően az általa elkészített vagy elkészíttetett tervek alapján írja ki a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást. Ha a tervezésre vonatkozó közbeszerzés a kivitelezésre vonatkozó eljárástól külön kerül kiírásra, akkor a projekt megvalósítási-átfutási ideje természetesen meghosszabbodik, ugyanakkor a kivitelezésre vonatkozó és az ajánlatkérő által készítetett tervek részletesebbek és minden tekintetben az ajánlatkérő, mint megrendelő érdekeit és követelményeit tudják meghatározni.

Ha a tervezésre és a kivitelezésre egy eljárás kerül lebonyolításra, azaz ún. fővállalkozói szerződést kíván az ajánlatkérő megkötni, akkor nagyon fontos a követelmények minél részletesebb meghatározása, hiszen a tervezési munka kontrolljára kevesebb a lehetőség.
 

A kivitelezésre irányuló építési beruházás esetében az általános szabályok mellett az elkészítendő dokumentáció további kötelező elemeit is meghatározzák a Korm. rendelet I. és II. számú mellékletei. E dokumentáció elkészítése jelentős szakértelmet, illetve időigényes előkészítő munkálatokat követel meg az ügyféltől.

• A dokumentációnak tartalmaznia kell a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, a kész, megépítendő állapotát — az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon — rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összességét.

• A dokumentációban meg kell határozni, az építmény jellegének megfelelő  szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő részletezettséggel:

1. az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,
2. a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,
3. az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat,
4. az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat.

• A dokumentációt legalább a Kormány rendeletben meghatározott általános tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni.

• A dokumentáció lehet kiviteli terv is, építéstechnológiai, gyártmány-, részlet- stb. tervek nélkül.

A részletes feltételek tekintetében javasoljuk a fent hivatkozott rendelkezések részletes áttanulmányozását, mivel a közbeszerzési eljárások több privátberuházás során nem feltétlenül elkészítendő műszaki dokumentumot (pl.: beárazatlan költségvetés) is megkívánnak.
 

A Kbt. 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

Ugyanakkor a 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet szűkíti az ajánlatkérő lehetőségeit, mert az építési beruházást nem bonthatja meg és nem engedhet részajánlat-tételt a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagy garanciális szempontból szorosan összetartozó részekre.
 

• A szerződés szerinti mennyiség, illetve a teljesítés határidejét mindenképpen a támogatási kérelem által meghatározottak szerint tanácsos megadni.

• A támogatott beszerzések tekintetében, a kötött költségvetés miatt a bírálati szemponton belül az ajánlatkérők sok esetben a beszerzési árnak kisebb szerepet (súlyszám) szánnak. Ha a rendelkezésre álló keretösszeget az ajánlattételi dokumentációban rögzíti az ajánlatkérő, javasoljuk az egyértelmű értékelést lehetővé tevő egyéb bírálati szempontot (pl.: vállalt előteljesítés, jótállás időtartama stb.) meghatározni.

• A szerződés finanszírozására vonatkozó adatokat a felhívás erre fenntartott részén egyértelműen úgy kell jelölni, de az „előzetes közbeszerzés” alkalmazására való utalást az egyéb rendelkezések között kell megtenni.
   

A közbeszerzésre irányadó jogszabályok megtalálhatóak a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos honlapján ( www.kozbeszerzes.hu ), melyek közül az alábbi főbb szabályokra hívjuk fel figyelmüket:

• 2003. évi CXXIX. törvény - A közbeszerzésekről

• 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet - A közbeszerzési és tervpályázati  hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról

• 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet - Tervpályázati eljárások részletes szabályairól

• 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet - Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól

• 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet - A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról

• 2/2006. (I. 13.) IM rendelet - A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról

• 2195/2002/EK rendelet a CPV-ről

• 2151/2003/EK rendelet a CPV módosításáról

• 1564/2005/EK rendelet – a közösségi hirdetménymintákról

• 2083/2005/EK rendelet – az irányelveket módosító jogszabály az értékhatárok tekintetében

• 1422/2007/EK rendelet – az irányelveket módosító jogszabály az értékhatárok tekintetében

• 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól (különös tekintettel a 33.§-ra)

• Önként is alkalmazhatja-e az ügyfél közbeszerzés szabályait?

Igen, de ilyen esetben a vonatkozó összes közbeszerzési előírást be kell tartani, nem válogathat az ügyfél az irányadó szabályok közül.

• Hogyan kell megállapítani, mit jelent a közbeszerzési „becsült érték” fogalom?

A közbeszerzés becsült értéke a beszerzés teljes nettó, azaz ÁFA nélküli ára. Ezt már a beszerzés elején fel kell mérni. E felmérés célja, az értékhatárokhoz igazodó megfelelő eljárási szabályok kiválasztása.

• Egybeszámítandóak-e a külön kérelemben megjelölt beruházások azonos, illetve hasonló beszerzései?

Ha egy cég több kérelmet nyújt be, illetve több állattartó telepen kíván támogatott beruházást megvalósítani, az egybeszámítási szabályokra tekintettel kell eljárnia. Az egybeszámítási szabályok alapján lefolytatott közbeszerzések az esetek többségében nem jelentenek jelentős többletráfordítást (szakértelem, idő, költség) az ügyfelek számára.

• Milyen kihatással van a támogatási intenzitásra a támogatott beruházás melletti önerős, azaz támogatás igénybevétele nélkül megvalósuló fejlesztés(ek)nek? A teljes beruházásra vonatkozó támogatás 50% alá csökkenése esetén megszűnik-e a közbeszerzési kötelezettség?

Amennyiben az ügyfél a támogatott fejlesztés mellett, további önerős fejlesztéseket hajt végre ezek nem számíthatóak egybe a támogatott beruházással. Továbbá kiemelendő, hogy még fizikailag elválaszthatatlan önerős beruházás esetén sem lehet hivatkozni a támogatási intenzitás csökkenésére, ezen az alapon nincs mód a közbeszerzés mellőzésére.

Így pl. egy trágyakezelési célú beruházással egy időben végrehajtott egyéb önerős fejlesztés (pl.: az irányadó támogatási rendelet mellékleteiben fel nem sorolt fejlesztések) esetén nem csökken a támogatott beruházás intenzitása és nem kerülhető el a különben fennálló közbeszerzési kötelezettség.

• Ki nem tartozik a Kbt. hatálya alá többségi támogatás esetében sem?

A közbeszerzési törvény szabályai alapján az egyéni vállalkozó és az egyéni cég ilyen támogatási mérték mellett sem köteles beszerzései során a közbeszerzési szabályok szerint eljárni.

• Gépbeszerzés esetén hogyan határozható meg a beszerzés tárgya, hogyan érvényesíthetőek a támogató minőségi elvárásai (vö. gépkatalógus)?

A közbeszerzési eljárás alapelveivel (verseny tisztasága, esélyegyenlőség) és a Kbt. egyes rendelkezéseivel — főszabály szerint — ellentétes egy konkrét típusra vonatkozó beszerzés meghirdetése.

Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása azonban szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra való hivatkozást (pl.: a támogatási kérelemben megjelölt géptípus), a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.

A támogató az ügyfelek által beszerezhető és az állam felé elszámolható — az irányadó Európai Uniós és hazai műszaki és minőségi elvárásoknak eleget tevő — gépek listáját közzétette ( www.mvh.gov.hu/wps/portal/gepkatalogus ) (vö. gépkatalógus).

Az ügyfél beszerzése így akkor sikeres, ha a közzétett katalógusban már szereplő, vagy a katalógusba felvétel elvárásainak megfelelő gép(eke)t vásárol meg. Emellett a beszerzett gép(ek) a pályázatban megjelölt típusú(ak), vagy azzal azonos gép(al)csoportba sorolhatóak. Így ha a beszerzés tárgyának meghatározása során konkrét géptípust határoz meg az ajánlatkérő — a fent említett — „vagy azzal egyenértékű” megjegyzéssel, az alábbiakat javasoljuk. Az „egyenértékűséget” definiálja az ajánlatkérő, egyrészt utalva az azonos gép(al)csoportba tartozásra, továbbá az elvárt műszaki paraméterekre.

* * *

A fentiek értelmében a közbeszerzési eljárás tárgyának meghatározása során az ügyfél nem szűkítheti beszerzését a gépkatalógusban szereplő árukra, de jogos elvárása, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesével kötött szerződés hatályba lépését a nyertes gép gépkatalógusban történő regisztrációjához köti. Ezért javasoljuk, hogy az ajánlatkérők az ajánlati felhívásban a szerződés hatályba lépésének feltételeként az áru gépkatalógusban történő szereplését, illetve ennek hiányában nyertesség esetén a gépkatalógusba történő regisztráció (Dokumentummal igazolva!) elvárását kössék ki. Ez biztosítja, hogy csak a támogatási szabályoknak teljes mértékben megfelelő áru kerüljön megrendelésre és beszerzésre!

Ezen áruk tekintetében e regisztrációra a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 29.§ (9) bekezdése biztosít lehetőséget.

Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen tájékoztató nem tekinthető a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben szabályozott jogi iránymutatásnak. Így a benne megfogalmazott  éleménynek jogi ereje, kötelező tartalma nincs, csupán gyakorlati segítséget kíván nyújtani a felmerült kérdések megválaszolásában. Ezen útmutatót, a közbeszerzésről szóló 2003.évi CXXIX. Törvény és annak végrehajtási rendeleteivel együtt lehet használni.