 | Az állati termékpálya szabályozás kérdéseiről és a rendeletmódosításairól |
 Brüsszel, rue de la Loi 130, 11/B terem, 2009. június 18., 9.30 – 18.00. Jelentés a 111. Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság – Állati termékek üléséről.
Előzmények: Az állati termékek piacszabályozásával foglalkozó legutóbbi, 98. Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság ülését 2009. május 20-án tartották. A tej é tejtermékek esetében legutóbb, 2009. június 4-én tartottak irányító bizottsági ülést (106. Single CMO ülés).
Az ülés célja: Az állati termékpálya (tej és tejtermékek, marha- és borjúhús, juh- és kecskehús, baromfihús és tojás, sertéshús) szabályozás aktuális kérdéseinek megvitatása, illetve a termékpályákat érintő rendeletek módosítása és azokkal kapcsolatos tagállami véleménynyilvánítás. Napirendi pontok összefoglalója: ... a tovább után ... (vagy innen winWord.doc formában)
|
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 |
|
| Ügyiratszám: |
/2009. |
|
|
KPSZO- |
/2009. |
Tárgy: Jelentés a 111. Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság – Állati termékek üléséről
| Ülésen részt vett: |
Nagy Attila, Agrárpiaci Főosztály |
|
| Készítette: |
Nagy Attila |
2009. június 19. |
| |
Tel.:06 1 301-4693, attila.nagy@fvm.gov.hu |
|
Kapják: FVM, EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztály, Dr vajda László Állandó Képviselet, Külügyminisztérium FVM, Szakállamtitkár: Dr. Máhr András, Dr. Süth Miklós FVM, Agrárpiaci Főosztály: Dr. Gárdosi Péter, Sárecz László, Riedel Loránd FVM, Agrárszabályozási Főosztály, Dr. Szöllősi Endre, Horváth Anikó, Aratóné Drotár Zsuzsanna FVM, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály, Dr. Kocsner Tibor FVM, Mezőgazdasági Főosztály, Sándor István KÜM, Nagy Gábor MVH: Virág Gábor, Rieger László, Angyal László, Horváth Tímea, Barna Tímea, Kimás Ákos, Klimits Gabriella, Molnár István, Ersók Norbert, Sallai Anett, Csenki Zsuzsanna MKEH: Dr. Neményi László, Loós Tamás, Hellner Ágnes, Pásztor Éva MGSZH: Dr. Zsilinszky László, Szeghy Szabolcs, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, Holdampf Rita AKI: Mándi-Nagy Dániel, Nyárs Levente, Vágó Szabolcs, Dr. Stummer Ildikó, Thury Eszter, Módos Rita, MOSZ, Tóth István MAGOSZ Magyar Agrárkamara, Magony Mónika Hangya Szövetkezeti Együttműködés AGRYA ÉFOSZ Tej Terméktanács Vágóállat és Hús Terméktanács Baromfi Terméktanács Magyar Állattenyésztők Szövetsége Hússzövetség: Éder Tamás Húscéh, Sertésszövetség MSZTE, ÁTK, MTKI Limousin, Charolais, Hereford, Magyartarka Tenyésztők Egyesülete
| Helyszín: |
Brüsszel, rue de la Loi 130, 11/B terem |
|
| Időpont: |
2009. június 18., 9.30 – 18.00 |
|
Előzmények: Az állati termékek piacszabályozásával foglalkozó legutóbbi, 98. Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság ülését 2009. május 20-án tartották. A tej é tejtermékek esetében legutóbb, 2009. június 4-én tartottak irányító bizottsági ülést (106. Single CMO ülés).
Az ülés célja: Az állati termékpálya (tej és tejtermékek, marha- és borjúhús, juh- és kecskehús, baromfihús és tojás, sertéshús) szabályozás aktuális kérdéseinek megvitatása, illetve a termékpályákat érintő rendeletek módosítása és azokkal kapcsolatos tagállami véleménynyilvánítás.
Napirendi pontok összefoglalója:
| 0. |
EGYEBEK (minden ágazatra vonatkozó kérdések, felvetések) |
| |
A Bizottság és a tagállamok nem terjesztettek elő új javaslatot, kérdést. |
| 1. |
TEJ ÉS TEJTERMÉK ÁGAZAT |
| 1.1 . |
A tej és tejtermék ágazat piaci helyzete |
| |
Az EU tej és tejtermék termelésében 2009 áprilisában az egy hónappal korábbi termeléshez képest, a teljes tejpor kivételével minden tejtermék esetében csökkent. A teljes tejpor jelentős termeléscsökkenése a német termeléscsökkenés miatt következett be. A vaj termelés egyelőre stabilnak mondható.
A nyerstej vonatkozásában Magyarországon az átlagos tejár áprilisban tovább csökkent 19,85 EUR/100 kg-ra. Áprilisi adatokat még nem minden tagállam közölt. Ezek alapján CZ és PL kivételével minden tagállamban tovább csökkentek a tejárak. A környező országok közül SK áprilisban 17,68 EUR/100 kg, RO 20,00 EUR/100 kg, PL 21,05 EUR/100 kg tejárat közölt. További meghatározó tagállamok tejárai: DE: 23 EUR/100 kg FR: 24,5 EUR/100 kg.
A sovány tejpor, a teljes tejpor, a savópor és a vaj árak az EU-27 átlagában júniusban stagnáltak. A sovány tejpor és vaj árak az intervenciós ár körül alakultak. Magyarországon a vaj ára 2009. június 18-i árközlés alapján az EU-ban a legmagasabb volt (431 EUR/100 kg). Az EU-27 átlagában a sajtok közül a Cheddar sajtok árai stabilizálódtak, bár az elmúlt négy hétben először áremelkedés, majd áresés következett be. Az Edami sajtok árai stagnáltak. A sajt, sovány tejpor és vaj előállításának jövedelmezősége júniusban alig változott, kis mértékben csökkent.
A vaj intervenciós készlete 2009. június 17-ig 79 626 tonna, a magántárolási készlet 2009. június 17-ig pedig 96 124 tonna. A sovány tejpor intervenciós mennyisége 2009. június 17-ig 183 921 tonna.
Világpiaci kitekintésben elmondható, hogy a vaj, a sovány tejpor és a teljes tejpor árai júniusban stabilizálódtak, és mindhárom termék esetében az EU-27 átlagárai voltak a legmagasabbak. A vaj és teljes tejpor esetében Óceánia jelentős versenyelőnyben van alacsony árai miatt. A sovány tejpor tekintetében az USA és Óceánia versenyképesebb, mint az EU, de a legutóbbi Single CMO ülésen történt export visszatérítés mérték emelése már jelentős eredményeket mutat az exportban az EU számára.
Az EU tej és tejtermék exportjában 2009-ben eddig csak a teljes tejpor exportja haladja meg a 2008-as hasonló időszak exportját. Az ACP országok felé a sűrített tej és a tejpor exportja jelentősnek mondható. Az exporttal kapcsolatban megállapítható, hogy az EU-27 számára a legnagyobb kihívást a sajt exportja jelenti, mivel ezen termékek esetében az EU jelenleg a világ legnagyobb exportőre. A vaj és sovány tejpor exportban az USA jelentős csökkenést mutat, melynek oka elsősorban az USA emelkedő vaj ára. A versenyképes árak miatt Új-Zéland és Ausztrália exportja, különösen vajból nőtt jelentősen.
(A piaci helyzet részletes elemzését az e-mail mellékleteként megküldött Excel táblázat és Power Point prezentáció tartalmazza.) |
| 1.2. |
Napirendi pontok, melyekben szavazás várható |
| 1.2.1. |
A 7. meghívásos pályázat keretében benyújtott kérelmek alapján, a vajra vonatkozó maximális felvásárlási ár meghatározásáról szóló bizottsági rendelet-tervezet, melyet a 186/2009/EK rendelet nyitott meg.
A Bizottság az 1.2.1, 1.2.2. napirendi pontokat A Bizottság elmondta, hogy a vaj, és a sovány tejpor esetében az árak stabilizálódtak, ezért az eddig alkalmazott felvásárlási árakra tesz javaslatot. Ennek megfelelően a Bizottság az alábbi felvásárlási árak meghatározására tett javaslatot: Vaj intervenció: 1 611 tonna, legfeljebb 220 EUR/100 kg, Sovány tejpor intervenció: 18 993 tonna, legfeljebb 167,9 EUR/100 kg,
Szavazás (vaj intervenció): 316 (26 tagállam) igen, és 29 (1 tagálam) nem szavazat mellett a rendelet-tervezet elfogadásra került. HU igennel szavazott. |
| 1.2.2. |
Az 5. meghívásos pályázat keretében benyújtott kérelmek alapján, a sovány tejporra vonatkozó maximális felvásárlási ár meghatározásáról szóló bizottsági rendelet-tervezet, melyet a 310/2009/EK rendelet nyitott meg.
Szavazás (vaj intervenció): 316 (26 tagállam) igen, és 29 (1 tagállam) nem szavazat mellett a rendelet-tervezet elfogadásra került. HU igennel szavazott. |
| 1.2.3. |
Szavazás a 16. meghívásos pályázat keretében benyújtott kérelmek alapján a sovány tejporra vonatkozó maximális export visszatérítés meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről, melyet az 619/2008/EK Bizottsági Rendelet tesz lehetővé.
A Bizottság az 1.2.3, 1.2.4, 1.2.5. napirendi pontokat egyben tárgyalta. A Bizottság a pályázatos export visszatérítések esetében, az eddig alkalmazott export visszatérítési mértékek fenntartására tett javaslatot. Ennek megfelelően a Bizottság az alábbi export visszatérítési mértékek meghatározására tett javaslatot: Sovány tejpor export visszatérítés: 2 500 tonna, legfeljebb 25,8 EUR/100 kg, Vaj export visszatérítés: 1 316 tonna, legfeljebb 70 EUR/100 kg, Vajolaj export visszatérítés: 1 141 tonna, legfeljebb 84,5 EUR/100 kg. A vitában több tagállam elmondta, hogy nem támogatja az export visszatérítéseket.
Szavazás: 270 (23 tagállam) igen, és 75 (4 tagállam) nem szavazat mellett a rendelet-tervezet elfogadásra került. HU igennel szavazott. |
| 1.2.4. |
Szavazás a 16. meghívásos pályázat keretében benyújtott kérelmek alapján egyes harmadik országokba irányuló, vajra vonatkozó maximális export visszatérítés meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről, melyet az 619/2008/EK Bizottsági Rendelet tesz lehetővé.
Szavazás: 270 (23 tagállam) igen, 36 (2 tagállam) és 39 (2 tagállam) tartózkodás mellett a rendelet-tervezet elfogadásra került. HU igennel szavazott. |
| 1.2.5. |
Véleménycsere és szavazás a tej és tejtermékek export visszatérítésének meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről.
A Bizottság elmondta, hogy a pályázatos export visszatérítéshez hasonlóan, a sovány tejpor termékek esetében az export visszatérítések kis mértékű emelésére tesz javaslatot. A vitában számos tagállam kérte a sajtok esetében az export visszatérítések emelését. Magyar hozzászólás: HU –ahogy több tagállam is– a standard export visszatérítések jelentős emelését sürgeti, különösen a sajtok esetében. A standard export visszatérítések esetében a Bizottság által javasolt visszatérítési mértékek emelését HU támogatja.
Szavazás: 249 (21 tagállam) igen, 75 (4 tagállam) nem, és 21 (2 tagállam) tartózkodás mellett az irányító bizottság nem nyilvánított véleményt. A Bizottság a rendeletet megjelenteti. HU igennel szavazott. |
| 1.2.6. |
Véleménycsere és szavazás a Szerződés I. mellékletében nem szereplő (non-Annex I.-ként) exportált tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráta meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről.
A Bizottság elmondta, hogy a tejpor alapú készítmények esetében, a standard export visszatértésekhez hasonló export visszatértés emelésre tesz javaslatot.
Szavazás: 270 igen (23 tagállam), 75 (4 tagállam) nem szavazat mellett a rendelet-tervezet elfogadásra került. HU igennel szavazott. |
| 1.2.7. |
Véleménycsere és szavazás a fölözött tejből előállított kazein és kazeinátok támogatásának mértékéről szóló 2921/90/EEC Bizottsági rendeletet módosításáról.
A Bizottság nem terjesztett elő új javaslatot. |
| 1.2.8. |
Rendelet-tervezet egyes GATT kvóták alá tartozó, az Egyesült Államokba irányuló sajt export engedélyek elosztásának módjáról 2010-ben.
A Bizottásg elmondta, hogy a WTO uruguayi és tokyoi fordulóján történt kétoldalú megállapodásnak megfelelő módosítások kerültek a tervezetbe.
Szavazás: egyhangú igen. |
| 1.3.1. |
Véleménycsere az iskolatej programról.
A Bizottság elmondta, hogy az iskolatej programról készítendő jelentés összefogalaló táblázatát közzé tette. A Bizottság kérte, hogy a jelentéssel kapcsolatban a tagállamok észrevételeiket, javaslataikat mielőbb küldjék meg.
Az iskolatej program termékkörének kibővítésével kapcoslatban a Bizottság az alábbi termékeket nem fogadta el: savó, gabonával kiegészített tejtermékek, jégkrémek, desszertek, és minden olyan termék, melyek több, mint 7% hozzáadott cukrot tartalmaznak. Elfogadott termékek: Legfeljebb 7% cukrot tartalmazó tejtermékek, 75%- ban tejet tartalmazó termékek, így pl. a 25% gyümölcstartalmú termékek is bekerülhetnek a programba. Ezen kívül minden termék, melynek legfeljebb 10%-a nem tej alapú alapanyag. A Bizottásg tegálami kérdésre elmondta, hogy az elfogadott termékek listáját közzé teszi a circa rendszereben. |
| 2. |
MARHA- ÉS BORJÚHÚS ÁGAZAT |
| 2.1. |
A marha- és borjúhús ágazat piaci helyzete |
| |
Az EU marha- és borjúhús termelése darabszámban 2009-ben eddig 4,2%-kal csökkent az egy évvel korábbi termeléshez képest. Magyarországon 3,2%-al csökkent a termelés. A marhahús termelése súlyban az EU-27-ben 4,1%-kal, Magyarországon 1,1%-kal esett vissza. Az átlagos vágott testtömeg az EU-27-ben 0,2%-kal nőtt.
Az EU-27 exportja 2009 január-április időszakban 9,8%-kal csökkent 2008 hasonló időszakához képest. Az export 23,7%-a Oroszországba, 9,3%-a Horvátországba, 7,8%-a pedig Svájcba irányult. Az export összértéke ahogy 2008-ban, 2009-ben is növekedést mutat. Az orosz export ugyan csökkent, de más országok (elsősorban Horvátország) irányába viszont jelentősen nőtt. Az összes export bár mennyiségében csökkent, értékben növekedett. A kiadott export engedélyek száma – legnagyobb mértékben a friss marhahúsra - nőtt. Az EU marhahús exportja 2009. január-március időszakban emelkedett, áprilisban azonban csökkent. Az import az EU-27-ben 2009. január-április időszakban 6,4%-kal csökkent 2008 hasonló időszakához képest. A brazil import drasztikus mértékű csökkenése megállt, és most már hónapok óta emelkedik. 2009 január-áprilisban a teljes import 33,8%-a Brazíliából, 28,3%-a Argentínából, 21,1%-a pedig Uruguayból érkezik. Az import mind mennyiségben, mind értékben csökkent 2009. első négy hónapjában. Az import havi változása azonban 2009. január óta folyamatos növekedést mutat. Az export-import egyenlege továbbra is negatív.
Az EU-27 átlagában 2009 május-júniusban a vágómarha árak csökkennek, jelenleg a 2008-as árak alatt vannak, de még mindig jelentősen meghaladják az elmúlt öt év átlagát. A fiatal bika árak szintén csökkentek, az ökör árak pedig emelkedtek. A tehén árak az elmúlt hetekben stabilizálódtak, és továbbra is a 2008-as árak alatt vannak. Az üsző árak nem érik el a 2008-as árakat, az elmúlt hetekben tovább csökkentek. A borjú árak közül a 6-12 hónapos borjú árak az elmúlt hónapban változóak voltak, de az árszintben jelentős változás nem történt. A 4 hetesnél fiatalabb borjúk ára a májusi áremelkedés után stabilizálódott. A 6 hónapnál fiatalabb borjúk ára stabilnak mondható.
(A piaci helyzet részletes elemzését az e-mail mellékleteként megküldött Power Point prezentáció tartalmazza.) |
| 2.2. |
Napirendi pontok, melyekben szavazás várható |
| 2.2.1. |
Véleménycsere és szavazás a marhahús ágazatban érvényes export visszatérítések meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről.
A Bizottság nem terjesztett elő új javaslatot. |
| 2.2.2. |
Rendelet-tervezet a kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó import kvóták megnyitásáról és kezeléséről.
A Bizottság elmondta, hogy a tervezet a WTO, az USA, Kanada és az EU közötti megállapodásban rögzített változásokat tartalmazza. A megállapodásnak megfelelően, az EU 2009. augusztus 1-jével új import kvótát nyit, az USA pedig ezentúl a kiváló minőségű marhahús kategóriába csak az EU szabályozásnak megfelelő húst sorolja. A szigorúbb szabályozás része, hogy kiváló minőségű marhahús csak import engedéllyel érkezhet az EU tagállamaiba. A tervezet legnagyobb része az import engedélyekkel kapocslatos szabályozást tartalmazza. A 2009/2010-es kvóta évben, az augusztus 1-jei kezdő időpont, és az első alkvóta két hónapos periódusa miatt kettővel kevesebb, összesen 10 havi alkvóta időszak kerül meghatározásra. Ez a módosítás a tanácsi rendeletet is érintette, melyről a Tanács később dönt. A kiváló minőségű marhahús definíciója az USA és az EU közötti megállapodás szerint került meghatározásra. A bizottság elmondta, hogy a tervezet, az irányító bizottság egyetértő véleménye esetén csak a tanácsi rendelet elfogadása után lép hatályba.
Szavazás: 360 (26 tagállam) igen, és 29 (1 tagállam) tartózkodás mellett a rendelet-tervezet elfogadásra került. HU igennel szavazott. |
| 2.2.3. |
A Chiléből származó marha- és borjúhúsra vonatkozó import kvóták kezelésének részletes szabályiról szóló 297/2003/EK bizottsági rendelet kodifikációja.
A Bizottság elmondta, hogy a tervezet kodifikáció, a jelenlegi szabályozás már működik. A kodifikált változatba elsősorban nyelvi korrekciók kerülnek. Ezentúl a rendelettel érintett más rendeletek hatályon kívül helyezése került e tervezetbe. Az elmúlt évek szabályozásának változásai miatt a tervezet néhány cikke is törlésre került (pl. a biztosítékokra vonatkozó egyes, idő közben hatályon kívül helyezett szabályok). Az I. mellékletben elírás történt, amit a Bizottság kijavított. Az éves mennyiség helyesen 1650 tonna.
Szavazás: egyhangú igen. |
| 2.2.4. |
Rendelet-tervezet a kifejlett, hímivarú szarvasmarhafélék kivitel előtt vámraktározási eljárás alá vont, kicsontozott húsára nyújtott különleges export-visszatérítésre vonatkozó feltételek megállapításáról szóló 1741/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról. (MUNKADOKUMENTUM)
A Bizottság elmondta, hogy a módosítás az export visszatérítés kifizetéshez kapcsolódó kalkulációját érinti. Az ellenőrzéshez vett minta hús mennyisége beleszámít az exportált mennyiségbe. A tervezetről szavazás a következő ülésen várható. |
| 3. |
BAROMFIHÚS ÉS TOJÁS ÁGAZAT |
| 3.1. |
A baromfihús és tojás ágazat piaci helyzete |
| |
A brojler árak az EU-27 átlagában 2009. május-júniusban stabilizálódtak, és bár elmaradnak a 2008-as áraktól, de még mindig meghaladják az elmúlt 5 év átlagát. Magyarországon a brojler árak 2009. májusban 6%-kal emelkedtek, ami 2%-kal alacsonyabb, mint a 2008 májusi árszint. Az egyes tagállamok árai között jelentős eltérések vannak. Az EU-27 átlagára mintegy 6%-kal marad el az egy évvel ezelőtti árszinttől. A takarmányárak lassan emelkednek, de továbbra is alacsonyak. A legnagyobb áremelkedést a szója mutatja. A baromfihús termelésének jövedelmezősége kielégítő.
A baromfihúsok importja az EU-27-ben 2009. január-április időszakban 5,5%-kal esett vissza 2008 hasonló időszakához képest. Az import túlnyomó része (75,4%-a) Brazíliából érkezett, de jelentős még a Thaiföldről (az összes import 16,1%-a), és a Chiléből (5,1%) érkező import hús mennyisége is. A baromfihúsok importja mind mennyiségben, mind pedig értékben is csökken 2009-ben. Az importban a fagyasztott, előkészített és sózott baromfihús termékek aránya a legnagyobb. Az import havi változását tekintve január óta növekszik az import, de elmarad a 2008 első néhány hónap importjától. A baromfihúsok exportja az EU-27-ben 2009. január-március időszakban 3,2%-kal nőtt 2008 hasonló időszakához képest. A legjelentősebb export célországok Oroszország, Ukrajna, Szaúd-Arábia, Benin, Vietnám, Hongkong és Jemen. Az EU-27 összes exportjának 17,6%-a Oroszországba, 10,3%-a Szaúd-Arábiába, 9,2%-a pedig Ukrajnába irányul. Az exportban a legnagyobb arányt a fagyasztott termékek képviselik. Az export 2009-ben eddig hónapról hónapra emelkedő tendenciát mutat. Az USD EUR-hoz képest erősödött, ami szintén segítette az exportot. Az USA baromfihús árai májusban tetőztek, majd csökkenni kezdtek, míg Brazília baromfihús árai jelentősen emelkedtek. Mindkét ország átlagárai az EU-27 átlagárai alatt vannak.
A tojás ágazatban az árak az EU-27 átlagában 2009 május-júniusban csökkentek, de meghaladják az egy évvel korábbi árakat. Magyarországon 2009 májusban a tojás árak emelkedtek, azonban 2008-oz képest még mindig 5%-kal alacsonyabbak. A tagállamok között a tojásárakban jelentős különbségek vannak. A tojástermelés jövedelmezősége kielégítő, jelentősen meghaladja a 2008 hasonló időszakára jellemző jövedelmezőségi szintet.
A tojástermékek importja az EU-27-ben 2009. január-április időszakban 6,1%-kal csökkent 2008 hasonló időszakához képest. Az import 30,6%-a Indiából, 38,1%-a Argentínából, 21,9%-a pedig az USA-ból érkezik. Az import 2009 január óta növekedett, de a havi export mennyiségek változóak. A tojástermékek exportja az EU-27-ben 2009. január-április időszakban 13,8%-kal csökkent. Az export több, mint 60%-a 2 országba (Svájc, Japán) irányul. A tojástermékek esetében az EU-27 export-import egyenlege pozitív. Az export január óta hónapról hónapra emelkedő tendenciát mutat. Az USA tojás árai májusban jelentsen emelkedtek, Brazíliában viszont kis mértékű emelkedés után stabilizálódtak, és mindkét országban jelentősen az EU-27 átlagára alatt vannak.
(A piaci helyzet részletes elemzését az e-mail mellékleteként megküldött Power Point prezentáció tartalmazza.) |
| 3.2. |
Napirendi pontok, melyekben szavazás várható |
| 3.2.1. |
Véleménycsere és szavazás a baromfihús ágazatra érvényes export visszatérítések meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről.
A Bizottság nem terjesztett elő új javaslatot. |
| 3.2.2. |
Véleménycsere és szavazás a tojás ágazatra érvényes export visszatérítések meghatározásáról szóló bizottsági rendelet-tervezetről.
A Bizottság nem terjesztett elő új javaslatot. |
| 3.2.3. |
Véleménycsere és szavazás a Szerződés I. mellékletében nem szereplő (non-Annex I.-ként) exportált tojásra és tojássárgájára érvényes visszatérítési ráta meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről.
A Bizottság nem terjesztett elő új javaslatot. |
| 3.2.4. |
Véleménycsere és szavazás a tojás-, tojásalbumin és a baromfihús ágazatban érvényes reprezentatív árak meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről.
A Bizottság elmondta, hogy az import árak változása miatt a reprezentatív árakat módosítani kell.
Szavazás: egyhangú igen. |
| 4. |
SERTÉSHÚS ÁGAZAT |
| 4.1. |
A sertéshús ágazat piaci helyzete |
| |
A vágósertés árak az EU-27 átlagában május-júniusban a 23. hétig emelkedtek, de elmaradnak a 2008 hasonló időszakában jellemző áraktól. Magyarországon 2009 májusban az árak mintegy 5%-kal emelkedtek, 2008 májushoz képest viszont 3%-kal alacsonyabbak voltak. A malac árak 2009 május-júniusban a 23. hétig csökkentek, azonban továbbra is magasak, és jelentősen meghaladják a 2008-as árakat. A takarmányárak május-júniusban emelkedtek, de továbbra sem magasak, így az ágazat jövedelmezősége stabilnak mondható. A szója ára jelentősebben emelkedett, de EUR elszámolásban az emelkedés nem olyan jelentős, mint USD elszámolásban. Az előrejelzések szerint várhatóan jó termés lesz 2009-ben, így a takarmányárak jelentős emelkedésére valószínűleg nem kell számítani. A sertés árak Brazíliában és az USA-ban is változóak voltak, és mindkét országban jelentősen alacsonyabbak az EU-27 átlagánál. A Bizottság mind az EU-ban, mind pedig az USA-ban az árak növekedésére számít a következő hónapokban, azonban az áremelkedést 3 hónap múlva átmenetileg csökkenő trend váltja fel. Ezt követően a sertéshús árak hosszabb távú, jelentős emelkedésére kell számítani az USA-ban.
Az EU sertéshús importja 2009. január-április időszakban 2,3%-kal csökkent 2008 hasonló időszakához képest. A legjelentősebb import partner 2009-ben Chile lett, az EU-27 sertéshús importjának 38,9%-át bonyolította le, de jelentős a Svájcból (a teljes import 30,6%-a) érkező import hús mennyisége is. Az USA az EU-27 importjában 2009 év elején elvesztette korábbi vezető szerepét, jelenleg már csak az összes import 7,7%-a érkezik az USA-ból. Az importban a friss és fagyasztott hús aránya jelentős. Az import 2008. november óta tartó csökkenő tendenciája 2009. márciusban megfordult, és áprilisban is nőtt. Az EU sertéshús exportja 2009. január-április időszakban 7,9%-kal csökkent 2008 hasonló időszakához képest. A legtöbb sertéshúst Oroszországba, Hongkongba, Kínába, Japánba, Ukrajnába és Dél-Koreába exportálja az EU. Az export 2008. november óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, 2009 áprilisban ez a trend megfordult és az export mennyisége csökkent. Az exportban a fagyasztott hús aránya a meghatározó. Az EU export-import egyenlege pozitív.
A vitában a tagállamok részéről elhangzott, hogy a sertéshús világpiaca az összeomlás szélén áll. A gabonaárak emelkedése komoly gondokat okozhat a közeljövőben, ezért indokolt az export visszatérítések újból történő alkalmazása. A Bizottság elmondta, hogy folyamatosan figyeli a piaci helyzetet, és időben javaslatot fog tenni a megfelelő eszközök alkalmazására.
(A piaci helyzet részletes elemzését az e-mail mellékleteként megküldött Power Point prezentáció tartalmazza.) |
| 4.2. |
Napirendi pontok, melyekben szavazás várható |
| 4.2.1. |
Véleménycsere és szavazás a sertéshús ágazatban érvényes export visszatérítések meghatározásáról szóló Bizottsági rendelet-tervezetről.
A Bizottság nem terjesztett elő új javaslatot. |
| 4.2.2. |
Véleménycsere a súlyozási együttható meghatározásáról a 1249/2008/EK bizottsági rendelet 26. cikk (3) bekezdésének megfelelően.
A Bizottság elmondta, hogy néhány tagállam még mindig nem küldte meg a 2008. év végi állományadatokat. E nélkül nem lehet minden tagállamra meghatározni a súlyozási együtthatót. A Bizottság ezekben az esetekben becslés alapján határozza meg a súlyozási együtthatókat. |
| 4.2.3. |
Határozat-tervezet Szlovákia számára új vágott test minősítési módszer alkalmazásáról.
A Bizottság elmondta, hogy SK 3 új eszköz bevezetését kérte, melyeket a jegyzőkönyvekben a képlettel, és a bontási kísérletek bemutatásával új módszerként alkalmaz a jövőben. A jegyzőkönyveket a Bizottság elfogadta. A határozat-tervezetről a következő ülésen lesz szavazás. |
| 5. |
SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK |
| 5.1. |
Napirendi pontok, melyekben szavazás várható. |
| 5.1.1. |
Véleménycsere és szavazás a 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek, a burgonya keményítő termeléssel kapcsolatos kvóta rendszer létrehozása tekintetében a részletes szabályok meghatározásáról szóló bizottsági rendelet-tervezetről.
Szavazás: egyhangú igen. |
Megjegyzés: Az ülés összes írásos anyaga megtalálható az Agrárpiaci Főosztály Közös Piaci Szervezetek Osztályán. Csak végleges határozat vagy döntés minősül közzétehető információnak. Az ülés során az egyes tagországok által képviselt álláspontok szigorúan bizalmas információnak minősülnek.
Budapest, 2009. június 19.
| |
|
Dr. Gárdosi Péter főosztályvezető |
| (Nagy Attila) |
(Sárecz László) |
|
|
|
|
|
|
| |
| Belépés |  |
| Kapcsolódó linkek |  |
| Hír értékelése |  |
| Parancsok |  |
|